Szováta

Szováta (Sovata, Sowata)
A szovátai Medve-tó
Szováta címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Beosztott falvak	Illyésmező, Kopac, Szakadát
Polgármester	Péter Ferenc
Körzethívószám	0x65[1]
Népesség
Népesség	8283 fő (2002)[2] +/-
Község népessége	11 614 (2002)[3]
Magyar lakosság	7388
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Fekvése 

Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város.

Nevének eredete

A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

Története

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban
is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és
folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század
közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt,
innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a
fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. 1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

Látnivalók

• A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880
  körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a
  felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a
  lejjebb koncentrálódó só
  okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó,
  Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A
  sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben
  fennmarad a víz felszínén.
• A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó
  sóstavakban gazdag sókarszt terűlet, ahol a kősó néhol 15–20 m magas
  sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
• A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görög katolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
• A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.
• A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.
• Szovátai Unitárius templom

 

Medvetónál a parkban

Macitó előtt