Székelyudvarhely(Odorheiu Secuiesc)

Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Ma Hargita megye második legnépesebb városa: 1996. január 1-én 39.484 lakosa volt. Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. Városi arculata ma is rejtve marad: városi arcát nehezen "mutatja". Előnyös forgalmi, főleg közúti helyzete van. Hágóváros jellege (hegyaljai városka a Tolvajos-hágó felé) és a medenceperemi vásárvonal segítette elő, hogy mezővárosként (oppidum), majd rendezett tanácsú városként Székelyföld egyik gazdasági és művelődési központjává emelkedjen. Ma a Hargita megye nyugati harmadát magában foglaló udvarhelyi körzet vonzásközpontja, az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára. A város számos rejtett értéket kínál a látogatóknak.

Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100 (az 13A műút mentén), Kolozsvártól 200 (E60-as műút mentén), Brassótól 100 km-re fekszik (a 137, 131 és a 132B számú megyei utak, és az E60 országút mentén). Segesvártól (52 km) vonattal is elérhető.

Székelyudvarhely több mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régibb korszakokból származó monumentális műemlékekkel, kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus-kápolnát. A város jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk.

A Jézus-kápolna

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ből "Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő-román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.

A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

A Székely Támadt vár

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. A Főtér (Szabadság tér) északnyugati sarkától a Vár utcán haladva északkeleti irányban, mintegy 200 méterre a székelyudvarhelyi vár előterébe érkezünk. A középkori vár az egykori mezőváros, de a mai városkép egyik jelentős építészeti emléke az egykori Törvényszék utca és a városszerkezet meghatározó eleme. Ha szemben állunk a vár bejáratával, attól jobbra a Fóris-bástya (nyolc szögű) mögötte, hátul a nyolc szögű Hajdú bástya, míg bal kéz felől, elől a Bánffy-bástya, mögötte, az udvar északi végében pedig a Telegdy-bástya ("el-romlott"- megjelöléssel; az egykori Kornis utca - ma Horea utca - felőli részen ma is látható a feltehetően Kornis-címer és egy felirat helye) helyreállított maradványai láthatók. A bástyákat a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el (Albert Dávid, 1991). Az ó- és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490-92, 1561-65) épült az egykori domonkos illetve ferencrendi rendház helyén.

A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.

A Millenniumi Székely-Emlékmű

A Millenniumi emlékszobor ma

Az emlékoszlopot 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új Megyeházzal egy napon, a Millennium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop megalkotója Hargita Nándor, aki ekkor a Kő- és Agyagipari Szakiskola köztiszteletnek örvendő igazgatója volt. A kor stílusában és a kiemelkedő művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni. A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címerei és két fekvő oroszlán helyezkedtek el. Fölötte obeliszkszerű oszlop. 1919-ben a román hatóságok lebontották. A székelyudvarhelyi városi hatóságok 2008-ban fölújították az emlékművet.

Millenniumi emlékmű,emlékoszlop 1895-ben

Visszaállítására több kísérlet is volt. A kilenc méter magas alkotás jelenleg az eredeti helyén található, a város Főterének a központjában. A kompozíció egy oszlopból, két oroszlánból, valamint a szintén kőből faragott címerből áll, akárcsak az eredeti, vagyis az első világháborút követő hatalomváltáskor eltávolított emlékmű. Az egyenként több mint három tonna súlyú oroszlánokat a Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragták. Az oszlop alapanyaga márványszerű mészkő. A műemlék képzőművésze, Zavaczki Walter, több köztéri szobrot készített eleddig : az ő munkája a szentléleki árvízemlékmű, a Székelykeresztúron álló József Attila-szobor, illetve a székelyudvarhelyi Tompa László- és Móra Ferenc-szobor.

Tompa László emlékház

A vár tőszomszédságában (Tompa László u. 10.) a Tompa László (1883-1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg. E díszes homlokzatú földszintes házban lakott 1920-tól haláláig (1964) a székelység nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője.

A ferences templom és kolostor

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként (épületegyüttes) szerepel. Népiesen Barátok templomának és zárdájának nevezik. A templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. Tulajdonképpen 1728-79 között épül fel. A kéttornyú templom a mértéktartó barokk és klasszicista stílusban épült. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz ihletésű. Az 1734. évi várost ábrázoló metszeten látszanak a templom valamivel alacsonyabb tornyai is. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang van.

A református kollégium

A református kollégium első emelete 1771-72-ben, (barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette), míg a második emelet 1885-1886-ban, klasszicista stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1771. április 26.-án ledöntik a kollégium régi faépületét, majd május 2-án nekifognak az iskola új alapjának ásásához. Május 6-án már 21-en rakják a kőalapot. Mivel az építkezésre szánt pénz fogytán volt, Kis Gergely professzor pénzgyűjtő útra indul Udvarhelyszékben, Erdővidéken és Háromszéken. Az év végére az épület tető alá került. 1885-86-ben még egy emeletet húznak a régi épületre. Ekkor tűnnek el az egykori barokk stíluselemek. A régi, kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával.

Benedek Elek Tanítóképző épülete

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1910-12 között épült, a régi kollégiumtól délre. Építésze Magyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl. A Benedek Elek Tanítóképző épületében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára működik.

A református templom

Székelyudvarhely főterén (a mai Szabadság tér a Márton Áron tér között) épült fel 1780-81 között, két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactér (egykori Batthyány tér, mai Szabadság tér) és a Felső-Piactér (egykori Deák tér, későbbi Gabonapiac, "Patkó", Szabadság tér, illetve a mai Márton Áron tér). Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. Az új templom nem a régebbi Szent Anna-kápolna maradványaira épült. A templom építését 1781-ben fejezték be.

Vármegyeháza (mai Városháza)

Az egykori Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. 1895-96-ban épült eklektikus stílusban, Stehlo Ottó építész tervei szerint. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

A római katolikus főgimnázium épülete

A mai Tamási Áron Gimnázium internátusa neoklasszikus stílusban épült 1890-92-ben, a Felső-Piactér délkeleti sarkán.

A római katolikus plébániatemplom

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. A 18. századvégi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke. Entz Géza művészettörténész szerint (1943) a plébániatemplom Erdély késő barokk egyházi művészetét örökíti meg. B. Nagy Margit szerint (1977) a "XVIII. század végének stílusparádéjában azonban nemcsak az elbúcsúzó barokk és a beköszöntő klasszicizmus van jelen, de észlelhető a romantika elemeinek feltűnése is". Tehát a mértéktartó barokk és a klasszicizáló késő-barokk stílus ötvöződik. A háromhajós, egytornyú plébániatemplomnak 1787-93 közötti építése Kadicsfalvi Török Ferenc (1731-1804) plébános és udvarhelyszéki esperes nevéhez fűződik, aki 30 évig vezette a katolikus gimnáziumot. A plébániatemplom tervezője és kezdeti építője Schmidt Pál marosvásárhelyi építő-mester (főkőműves) volt. Felszentelésére 1793. május 27-én került sor.

A templomkülsőn, a toronysisak kivételével, alig található barokk vonás. A templom homlokzata öttengelyes és már klasszicizáló jellegű. A római katolikus templom 38 m hosszú, 18 m széles. A templombelső térképzése a három hajóban már klasszicista nyugalmú. Belső építészeti stílusában a reneszánsz, helyenként rokokó és a korai-klasszicista elemek ötvöződnek. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól. Felettük karzat húzódik. A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A szentély végén áll a főoltár. Az oldalhajók felett négy pilléren nyugvó, kosáríves nyílású oldalkarzat húzódik, amely a hajónak elegáns térhatást biztosít. A templom boltozatának közepét nagyobb méretű, medálokba zárt, rokokó utóérzésű stukkódíszítmények festik. A hosszú szentély a sokszög három oldalával zárul. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrászművész munkája.

A római katolikus plébánia épülete

Az építés kezdetei nem ismeretesek. A papi lak feltehetően a 17. század elején - 1636 között épült. Építése a jezsuiták nevéhez tűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető.

Tamási Áron Líceum

Eklektikus-szecessziós stílusban épült, 1909-1910-ben. Építője Pápai Sándor volt. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

Ortodox templom

Ortodox templom

A ma is látható kis ortodox templom 1920-ban épült neobizánci stílusban.

Görögkatolikus templom

A Kossuth utcában (az egykori Botos utca, a hagyományos kereskedő utca) volt a Görögkatolikus templom (Biserica "Schimbare la faţă") a 17. század végén, Udvarhelyen egy Görög András nevű görög katolikus vallású ember telepedett s meggazdagodván, templomot építtetett s végrendeletében az udvarhelyi román görög katolikusoknak hagyta (Keresztúri K., 1939.114).

A Budvár

A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat): a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai, a késő vaskorban is itt lakott, az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon.

Vasszékely

Székelyudvarhelyen, a Márton Áron téren áll a 82-es gyalogezred hősi halottainak emléket állító bronzból öntött Vasszékely-szobor.

Eredetileg 1917-ben állították fel. A szobor apró vasszegekkel, vaspikkelyekkel volt borítva, innen ered a neve.

A szobrot 1919-ben lerombolták.Ennek a helyére készült az új emlékmű, melyet 2000. március 15-én lepleztek le.

Szoborpark

Az Emlékezés Parkjának megálmodója és létrehozója a Székelyudvarhelyért Alapítvány .A szoborparkot 2004. május 22-én ünnepélyesen avatták Orbán Viktor jelenlétében. A szobrok 12 ismert történelmi személyiséget: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákoczi Ferenc, Bem apó, Nyirő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székelyt ábrázolják. A szobrok alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke szobrászmûvészek.

Szejkefürdő

Mindössze néhány kilométerre található Székelyudvarhelytől a Szejkefürdő.

Ásványvizes strandfürdő, ásványvízforrások, sőt kénes kádfürdő is
szolgálja a pihenést, a Szejke Gyöngye étterem mellett.

Külső forrás

Belső borvízforrás régen

Régi strand és napjainkban

Bórvíz múzeum

Az igazi látványosság azonban Orbán Balázs síremléke.

Orbán Balázs emléksírja

Orbán Balázs hosszú évek kitartó munkája után 1868-ban tette a nemzet oltárára a 6 kötetes
„Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti
szempontból” című munkáját. A mai napig a legrészletesebb leírása
Székelyföldnek, újra hitet adott a székely népnek, megmentette a múltat a
jövőnek. Orbán Balázs 1829. február 23-án született Lengyelfalván. Középiskolai
tanulmányait Udvarhelyen végezte a római katolikus iskolában, majd a református
kollégiumban. Az Udvarhelyen eltöltött évek eldöntötték és kijelölték
küldetését. Így vall erről: „… háromszorosan anya nékem, mint kedves
szülőföldem… Kedves és kegyelt nekem e pont, a Székelyföldnek, szép hazámnak
anyavárosa, mert …itt tanultam meg honom múltját, itt ismerkedtem meg annak
magával ragadó nagyszerű történelmével, itt fogalmazott az eszmélettel
egyidejűleg a hon – szabadságszeretetnek éltem irányát meghatározó dicső
érzete.” 1890. április 19-én hunyt el. Négyszer temették újra, a jelenlegi
emlékművet 1969-ben emelték.

A domboldalon álló síremlék előtt tizenegy székely kaput emeltek. A több
mint 100 év alatt fölállított különböző stílusú, gyönyörű kapuk méltó
felvezetést adnak a síremlékhez. Az emlékmű előtt álló első kapu 1888-ban
készült, Orbán Balázs kapuja volt és Szejke-fürdői Kossuth-lak bejáratánál
állt. A síremlék terméskőből készült, rajta Orbán Balázs emléke és tisztelete
mélyen beleivódott a székelyekbe, melyről Nyíró József így beszélt a síremlék
avatásakor: „Nincsen ezen a földön egyetlen fűszál, egyetlen porszem, amely Őt
ne ismerné, lényege ne volna, nincsen öröm és nincsen egyetlen tenyérnyi hely,
melyet lába ne érintett volna, élet és igazság, melyet világgá ne kiáltott
volna…”

2008 tavaszán megnyílt a Szejkefürdői Borvíz- és Fürdőmúzeum, amely szép
környezetben és gazdag bemutatóanyaggal várja a látogatókat.

A főépület mellett viszont van egy forrásház, itt működik a régi pumpa,
és lehet vizet tölteni. A múzeumhoz egy kocsiszín is tartozik, itt két szejkevízes
szekér látható. A földszinten kapott helyet az Orbán Balázs életét és
munkásságát bemutató kis kiállítás is, a modernebb technikában otthonosabb
látogatók pedig érintőképernyős bemutatót nézhetnek az erdélyi gyógyvizekről,
valamint leírásokat olvashatnak a székelyföldi fürdők történelméről egészen a
római kortól kezdődően.
Egy kis filmecske szép városunkról Szász Attila összeállításában!:)