Nagykároly

Károlyi-kastély (Nagykároly)

A mai kastély elődjét 1482-ben Károlyi Láncz László kezdte el építeni, amikor Mátyás királytól engedélyt kaptak egy kőház építésére.
1592-ben az eddigi négyszögletes épületet Károlyi Mihály
erősítette meg a török ellenni harcok idején. Az ekkor négyszögletes
kőépületet - mely ezidőtájt a végvár szerepét is betöltötte -
bástyákkal, lőrésekkel, belső udvarral, valamint külső várfalakkal, mély
vizesárokkal, és külső palisztráddal látták el.

A károlyi kastély aulája

1699-ben báró Károlyi Sándor alakította át újra díszesebb formába.
1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján építtetett új kastélyt, barokk
stílusban. Az új kastély építése során lemondtak a védőrendszerről, és a
belső tereket a lakók szükségleteihez alakították. A négyszintes épület
háromszög alapú, dísztornyokkal, fedett belső udvarral és boltozatos
pincével ellátott volt. Nagyméretű fogadótermét festmények és szobrok
díszítették.
1894-ben gróf Károlyi István újból átalakíttatta a kastélyt Ybl Miklós tervei alapján; neogótikus-neobarokk stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá, melyet széles sáncárok vett körül. Az átalakítást Meining Arthur budapesti műépítő végezte.
A kapualjból előszobába, s abból nagyszabású átriumba juthatunk,
melyet a méretek meghagyásával a régi négyszögletes várudvarból
alakítottak át. Tágasságára jellemző, hogy "egy négyes fogat könnyen
megfordulhatott volna benne". Innen vezet fel a lépcső az emeletre, és
részben megmaradt az egykor nyitott boltíves folyosó is, melyből a felső
szobák nyílnak. Az "átrium" egyik falán három nagy csúcsíves ablak
található, mely az impozáns átriumot megvilágítja.

A kastély díszes homlokzata

Mennyezetét magyaros, tulipános mintájú faburkolat díszíti. Lépcsője
két vörös márványoszlopon nyugszik, a lépcső és a folyosó karfáját
egymás mellé sorakozó, gondosan esztergályozott orsós lábak alkotják.
Két olasz márványkandallóját a család címeréből vett oroszlánok
díszítik. Padozata mozaik.
Az épület 1894 évi átalakítása után a kastély szobáinak fabútorzatát angol minta után Kinczel nevű helybeli asztalos, a lakatosmunkákat Ősz János nagykárolyi iparos készítette.
Az átépítések történetét fekete márványtábla hirdeti az épület falán, melyet még Károlyi István építtetett be ide.
A mai épület stílusa egységes eklektikus és szecessziós stílusú, értékét a 18. századi barokk elemek csak emelik.
A vár egy részében ma múzeum és könyvtár mőködik.

A kastély parkja 

A parkot már 1754-ben
említették a leírásokban, "mint szép és híres udvari kert"-et, és a
leírások említik a park "teknősbéka-tavát" is. A kertben ekkor velencei
kőpadok, hatalmas virágtartók és a kastély egyik sarkánál pedig egy
régies hangulatú velencei kút is állt.
Szirmay Antal leírásában írta a kastély parkjáról: "az épületek nyugati oldalán anglius izlésre épített gyönyörűséges kert vagyon".

A 12 hektáros parkjában több növényritkaság található.
Fái közül egy 1810-ben ültetett platán a legidősebbnek tartott, melyet még gróf Károlyi György ültetett el 7 éves korában.
A park szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú viztorony áll, melynek helyén egykor híres sörház volt.

Nagykárolyi kastély parkjában

Kastély erkélyén