2011. február 24., csütörtök

Szent-Anna-tó és Tusnád



Országok Románia Románia
Hely Csomád-hegység,

Hargita megye, Erdély
Típus krátertó
Hosszúság 0,62 km
Szélesség 0,46 km
Felszíni terület 0,2 km2
Legnagyobb mélység 7 m
Part hossza 1.73 km
Tszf. magasság 946 m


Szent-Anna-tó

A Szent Anna-tó (románul Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.
A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.
A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban
nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja.
Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel
később források formájában a vulkán külső részén. Az évi
csapadékmennyiség a tónál 600-700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz
1000-1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a
vízszintnek évi 0,5 mm-el növekednie kellene, de a földalatti lefolyás
miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 méter volt, 1907-ben 8,5
méter, jelenleg pedig 7 méter. Ezt a folyamatot elősegíti a meder
feltöltődése és a növényzet terjedése. Néhány évtized múlva a Szent
Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem
marad más, csak egy láp.

A Szent Anna-tó legendája 

A tó keletkezéséről szóló legenda röviden:
Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó
helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele
átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt
(ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban,
mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.
Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel,
gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy
nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s
kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a
vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta,
hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott.
Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap
első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon
megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót
fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.
Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét
lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer
csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait.
Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb
közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még
tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se
bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával
rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a
vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott,
ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a
pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár
összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá
került, és egy tó alakult ki.
A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták
magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna
kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában
töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az
emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű
leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.

A tó vulkáni jellege 

A környéken a geológiai közelmúltban, mintegy 30 ezer évvel ezelőtt,
erős vulkáni tevékenység folyt. A Csomád maga több, egykor aktív lávadóm
együttese. A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó,
azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán
keletkezett. A Csomád mint vulkáni rendszer egykor hasonló robbanásos
kitöréseket produkált, mint a Vezúv.
Az izzó piroklasztáradások által magával ragadott fatörzsek
maradványaiból két magyar kutató, Harangi Szabolcs és Kiss Balázs
meghatározta a vulkán utolsó kitörésének idejét: ezek szerint 29 ezer
évvel ezelőtt működött utoljára itt és egyben a Kárpát-medencében
vulkán. A vulkáni lerakódásban található zöldamfibol-kristályok
vizsgálatából következtetni tudtak arra is, hogy a Csomád alatt
található szokatlanul megnyúlt magmakamrából az anyag annak idején 8-12 nap alatt tört a felszínre.
  





Szent-Anna-tó fele Tusnádi ösvényen hátul


Szent-Anna-tói lesen


Már közel a tóhoz


Szent-Anna-tónál

Tusnád


Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang község
Beosztott falvak Csíkverebes, Újtusnád
Polgármester Rafain Endre
Irányítószám 537335
Körzethívószám 0266
Népesség
Népesség 844 fő (2002)[1] +/-
Község népessége 2114 (2002)[2]
Magyar lakosság 807
Földrajzi adatok
Terület 76,64 km²
Időzóna EET, UTC+2
Tusnád (románul Tușnad Sat) falu Romániában Hargita megyében.
Tusnád jelenlegi szerkezete a következő: Szeretszeg, Középtiz, amelyet neveznek még Alszegnek is, Bólya-alja. A jelenlegi Szeretszeg neve volt valamikor Sántaszeg.


Nevének eredete:
Népies magyarázata abból indul ki, hogy környékén sok volt a tó és a nád. Valójában a szláv tozno (= zavaros) szóból származhat és eredetileg víznév volt.
Története:

Határában a Vártetőn vaskori és kora középkori vár nyomai látszanak 1421-ben Kézdi Balázs székely serege itt verte vissza a török támadását. Neobarokk temploma 1802 és 1824 között épült egy Árpád-kori kápolna helyére. 1882. szeptember 11-én nagy tűzvész pusztított a faluban. 1849.július 29-30-án csata zajlott itt a honvédsereg és az oroszok között. Ferenc József császár 1852. évi látogatása után Gr. Mikes Benedek és Br. Szentkereszti Zsigmond részvénytársaság szervezésével újraindította a fürdő (Tusnádfürdő) életét. 1910-ben Tusnádújfaluval együtt 2285 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásáhoztartozott. 1992-ben 904 lakosából 820 magyar, 62 cigány és 22 román volt.

Visszafele Tusnádon 2007-ben


Szintén ott:)2007-ben


  
Bórvízforrás 2011






Csukástó 2011

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése